Sütit akarok!

Támadnak a rénszarvasos muffinok!

Senki ne ijedjen meg, a rénszarvas csak a dizájnra utal, semmi bizarr ízkombinációt nem terveztem. Cukiságokat annál inkább!

PC030405

 

Hajnal 1-kor végeztem a kis Rudolfokkal, és majd’ könnybe lábadt a szemem, ahogy ránéztem a kis kancsal szemeikre! Olyan édesek! Szerintem kisgyerekek szívébe egy másodperc alatt tudjuk magunkat belopni egy ilyen rénszarvascsordával! Szóval hajrá, süssünk Mikulásra (vagy majd karácsonyra) muffint, és keltsük életre Rudolfot, Táncost, Üstököst, Pompást, meg a többieket! (És közben hallgassuk ezt!)

Süssünk bármilyen muffint, amit szeretünk (mondjuk ezt), csak arra vigyázzunk, hogy ne tegyünk bele olyan sok sütőport, vagy szódabikarbónát, hogy ne emelkedjen meg a muffin teteje, hiszen nekünk a díszítéshez most az a legjobb, ha inkább laposabb a süti teteje.

Csokikrémet készítünk, hogy megkapjuk a szép barna rénszarvasarcocskákat!

250 ml tej

30 g vaníliás pudingpor

150 g cukor

170 g vaj (ebből max. 7 dkg lehet margarin)

70 g étcsokoládé

A pudingot a szokásos módon megfőzzük, egy nagyon sűrű masszát kapunk. Kanalazzuk át egy tálba a forró edényből, és gyorsan nyomkodjunk fóliát a puding tetejére, hogy ne tudjon bebőrösödni. Hagyjuk kihűlni a pudingot. A vajat habosítjuk egy kicsit kézimixerrel, majd kanalanként hozzáadjuk a kihűlt pudingot, fontos, hogy minden kanál puding után alaposan keverjük át a krémet. Végül jöhet hozzá az olvasztott étcsoki, lassan csurgatva, és persze ezt is jól elkeverve.

Jöhet a díszítés: én egy spatulával dolgoztam, de kinek mivel kényelmes: kiskanál hátával, kenőkéssel, stb. Szóval az eszközünkkel felviszünk egy kis csokikrémet a muffin tetejére, és megpróbáljuk úgy elkenni, hogy egy vízszintes felületet kapjunk és lehetőleg felülnézetből ne lógjon ki a muffin széle. Ezután egy kicsit tegyük hűtőbe, hogy a krém szilárduljon egy kicsit, úgy is sok dolgunk van még a különböző testrészekkel. 🙂

Nálam a szeme fehér fondantból készült, egy kis csokipöttyel (Dr. Oetker tubusos csoki írók), az orrocska pedig piros marcipánból. A fondant és a marcipán a Sugarshop webshopjából rendeltem, elég jó áron van, és nagyon jó minőségű. Ha szépen becsomagoljuk a megmaradt masszát, hosszú hetek után is gyúrható.

A fehér fondantot kinyújtottam 2-3 mm vastagra, és egy habzsákcső kör alakú részével kiszúrtam 24 kis korongot, majd az ujjaimmal oválisra formáltam őket, és megigazgattam a széleiket, ahol megrepedt egy picit. A piros marcipánból pedig kis golyókat gyúrtam, nem szabályos golyót, leginkább egy amerikai focilabdához tudnám hasonlítani, de hát ugye ízlések és… szóval gyurmázzatok kedvetekre! A csokitubussal pedig megrajzoltam a szemgolyót. A spirálrajzolás helyett nekem jobban bejött az a technika, hogy a kívánt hely fölé tartottam a tubust és elkezdtem nyomni a masszát, majd megvártam amíg kellő átmérőjű csokikör lett. De nyugodtan engedjük el a fantáziánkat! Az orrocska lehet egy piros cukordrazsé, a szemet ostyalapból is kivághatjuk, vagy ha találunk valami alkalmas gumicukrot, hát hajrá!

Elérkeztünk a kritikus ponthoz, az aggancshoz! A vélemények ugyanis eltérnek. 🙂 Nekem tetszettek úgy is, hogy két sima sósperecet illesztettem a kis fejük búbjára, de egyesek szerint úgy egérnek látszanak. Szóval kísérletezésbe kezdtem és megszületett a tuti aggancs-technika! Kell hozzá sima ropi, és sósperec. A ropiból egy kis Rudolfhoz letörünk két egyforma darabot, ez lesz a “főaggancs” (biológusok kíméljenek! 🙂 ). A perecet pedig óvatosan eltördeljük, így ha minden jól megy, kis ívelt darabokat kapunk. Ezeket a főaggancshoz passzintjuk, így lesz tökéletes, szabálytalan, ‘nincskétegyforma’ aggancs, ahogy a természetben is.

Készen is vagyunk! A muffinok bírják a hűtőben 3-4 napig is, a krém miatt nem fog kiszáradni, így dolgozhatunk előre a Mikulás bulira, vagy a céges karácsonyra! 😉

 

PC030413

 

 

PC030407

 

PC030411

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!