Sütit akarok!

Chia magos tejberizs gránátalmával

Az a jó a tejberizsben, hogy lehet enni reggelire, ebéd utáni desszertnek és fárasztó nap utáni vacsorának is. Ugyanakkor az a baj vele, hogy általában nem önmagában esszük. Leggyakrabban kakaóval vagy fahéjas cukorral szórjuk meg, de volt már példa arra is, hogy előkerült a Nutellás üveg, vagy a karamellszósz. Ez a verzió most egy fokkal (vagy inkább két fokkal) egészségesebb lesz. Na nem azért, mert megutáltam a Nutellát, hanem anyukám miatt.

Anyukámnak mindig megvan az éppen aktuális superfood-ja. Ez annyit tesz, hogy valahonnan értesül arról, hogy most ez vagy az nagyon egészséges, és az USA-ban már mindenki ezt eszi (azért pont ott, mert a nagybácsink ott él, és rendszeresen kábítja anyukámat az újdonságokkal), és az a valami egyszerűen mindenre jó. Ez a varázsszó: “Mindenre jó!”. Így alakult, hogy egy időben kisipari mennyiségben nevelgettünk aloe vera növényeket, majd rátértünk az MLM-es cég aloe verás spray-jére, és fújtuk égési sérülésre, meg torokfájásra. Korábban volt egy időszak, amikor anyukám minden reggel megetetett egy kanál propolisszal (valami szárított virágporszerűség), mert az nagyon egészséges, és mindenre jó. Aztán egyszer találtunk benne egy megszáradt méhecskét, onnantól kezdve én lemondtam a szuperegészségről.

 

image

 

A mostani tuti cucc a chia mag. Ez a kis fekete magocska kb. fél éve jelent meg anyukámék lakásában, azóta már volt máktortában, turmixban és csak úgy egy kiskanállal a tea mellé, mert hát “mindenre jó!” Íze nem igazán van, de a textúrája nagyon érdekes dolgokat hoz ki az ételekből. Anyukám próbált trükközni, és nem szólt semmit a felturbózott máktortáról, de az első harapás után rákérdeztem, hogy mi van benne, és akkor színt vallott: immunerősítünk a máktortával is, meg hát egyébként is mindenre jó. Olyannyira, hogy anyukám még a legújabb Avonos Nutra Effects arckrémet is beszerezte, amiről – nem fogjátok elhinni mekkora mázlink van – kiderült, hogy nemhogy chia magot tartalmaz, hanem még gránátalmát is!

A gránátalma kivétel, mert ezt én mutattam anyunak…na nem a “mindenre jó” címszóval, hanem azzal, hogy nagyon finom egy kis natúr joghurttal és mézzel összekeverve. De hát azóta megtudtuk, hogy kiváló antioxidánsokat tartalmaz és ez is nagyon egészséges. Így nem maradhatott ki a tejberizsből sem.

 

image

 

Rátérve a tejberizsre, ez az a verzió, amit eddig bárki megkóstolt és kérte a receptet. Az emberek hűledeznek, hogy hát nem ilyen szokott lenni a tejberizs, hogy az övék kemény, és nem ilyen ízes. Pedig semmi nagy titokról nincsen szó, csupán négy apróság:

  • kerekszemű rizst használok, mert ez amikor megpuhul, akkor is testes marad, egyszerűen jó ráharapni
  • zsíros tejben és tejszínben főzöm a rizst, ennek a hasznosságát gondolom nem kell ecsetelni (Igen, tudom, ez nem anniyra superfood, de ha egyszer isteni lesz tőle a tejberizs, nincs mit tenni!)
  • nem főzöm folyamatosan, hanem hagyom a rizst puhulni és ez a többfázisú főzés nagyon jót tesz az állagának
  • tojássárgájával és igazi vaníliával keverem el a már megpuhult rizst, ettől lesz nagyon-nagyon finom és rettentően krémes

 

image

 

Hozzávalók (4-6 adag – kinek mekkora az egy adag):

2 dl arborio (kerekszemű) rizs

kb. 8-10 dl tej

8 dkg cukor

1 vaníliarúd magjai (1 zacskó Bourbon vaníliás cukor, végszükség esetén két zacskó vanillincukor)

2 tojássárgája

2 ek. chia mag

 

A díszítéshez egy gránátalma magjai

 

  1. Kimérjük a rizst egy 2 dl-es pohárban, beleöntjük egy lábosba, és rátöltünk két pohár tejet. Feltesszük pici lángon főzni. A tejberizs kényes cucc, szinte folyamatosan kavarni kell, hogy ne égjen le.
  2. Amikor 1-2 percig már forrt, zárjuk le a gázt, és fedjük le az edényt. 5-10 perc múlva azt fogjuk látni, hogy a kis arborio szemek magukba szívták az összes tejet. Ilyenkor töltsünk rá egy újabb pohár tejet, kavarjuk el a rizzsel, és kezdjük újra főzni.
  3. Ezt a kört még egyszer-kétszer megismételjük, egészen addig amíg a rizs meg nem puhul. Kóstolgassunk szorgalmasan, legyen benne valami jó is, ha már ott kell állni felette.
  4. Amikor már úgy érezzük, hogy puha a rizs, keverjük ki habverővel a tojássárgáját a vaníliával és a cukorral.
  5. Az utolsó főzési fázisnál a pihentetett rizshez keverjük hozzá a cukros tojássárgát és a chia magot is. Tegyük vissza a tűzre, és várjuk meg míg forrni kezd. Egyet-kettőt bugyog és készen is vagyunk. Ilyenkor még érdemes 10-15 percet pihentetni.

(A 8 dl tejet ne vegyük túl komolyan. Ha azt látjuk, hogy “pereg” a rizs, akkor bátran locsoljuk még. Ha pedig egy kissé eláztattuk, akkor forraljunk rajta és hagyjuk pihenni, be fogja szívni a kis plussz folyadékot.)

Még egy tipp, amit már az évek meg a rutin mondatnak velem: tejberizsből mindig dupla adagot kell készíteni, mert így egy picit meg lehet enni még azon melegében, ahogy kész van, egy másik részével pedig lehet kísérletezni új ízekkel (például ezzel). A maradékból pedig rizsfelfújtat kell sütni, mert az legalább annyira jó, mint a tejberizs.

Ha tetszett, várlak a facebookon is, soook sütivel, apró tippekkel!

 

image

 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!