Csokis-diós banánkenyér

Szeretem az olyan recepteket, amikhez nem kell tökéletesen friss alapanyag, vagy akár még a maradékot is fel lehet használni. Imádni fogjátok, ha a Ti konyhátokban is előfordul egy-két megbarnult banán.

Megvallom, banánfelhalmozó vagyok. Szinte minden egyes bevásárlásnál pakolok a kosaramba banánt, így a hűtő alsó fiókjában mindig van belőle. Néha bedobom a táskámba és gyors reggeli lesz belőle, ha pedig már picit barnulásnak indult, tökéletes egy turmixba, smoothieba. Végső stádiumában pedig még mindig fel lehet használni: ilyenkor szoktam banános amerikai palacsintát csinálni, banános kekszeket, vagy az itt következő banánkenyeret.

 

Hozzávalók:

2 db barnulásnak indult banán

10 dkg vaj vagy margarin (most mindegy)

100 g kristálycukor

30 g barnacukor / nádcukor

2 tojás

1 vanillincukor

1-2 ek. tej

1 csipet só

230 g liszt

2,5 tk. sütőpor

2 ek. kakaópor

5 dkg csokoládé

10 dkg dió

Díszítésnek: 5 dkg tejcsoki + 2 tk. olaj + egy marék durvára vágott dió

(Fűszeres dió: Egy tojásfehérjét lazán felverünk, csak annyira, hogy a “taknyossága” – bocsi – eltűnjön és picit habos legyen, aztán belekeverünk 1 ek. cukrot, meg tetszőleges fűszereket: fahéj, mézeskalács fűszerkeverék, őrölt gyömbér, szerecsendió, stb. Összekeverjük a dióval és nagyon alacsony hőfokon – 140 fok – sütjük addig, amíg nem szilárdul meg rajta a fűszerkéreg. Ez olyan 5-10 perc. Ha hasonlóan pókhálós a diónk, mint a képen, akkor jó!)

 

Ismét barnult banánok néztek rám a hűtőből, ráadásul fűszeres dióm is maradt a múltkori vendégségből, szóval jöhetett a banánkenyér. A nemrég vadászott kuglóf formámat avattam fel vele.

A vajat habosra keverjük a cukrokkal (persze csak fehéret, vagy csak barnát is lehet használni, szerintem keverve a legjobb), majd egyesével hozzáadjuk a két tojást. Mehet bele a vanillincukor, a pépesített (villával összenyomkodott) banánok és a tej is. A száraz hozzávalókat (kivéve a kakaóport) összekeverjük, és szép lassan hozzákeverjük a tojásos masszához. Nem kell sokat pepecselni vele, spatulával vagy fakanállal összekeverjük, és kész! Azért, hogy egy kicsit izgalmasabbá tegyem, én most ketté szedtem a masszát, és az egyik feléhez 2 ek. kakaóport kevertem. A kivajazott formába pedig felváltva adagoltam a fehér és kakós részeket. Márványozni is lehet, ha felváltva töltjük a két színt, és a végén egy kanalat végighúzunk a masszában.

 

 

170-180 fokon sütöttem 40 percig a kuglófot, de persze egy olyan formában, amiben jobban elterül, kevesebb idő is elég lesz. Tűpróbázzunk, az mindig bejön. 😉

Miután megsült, hagyjuk kihűlni, majd kiborítjuk. Ha alaposan kivajaztuk a formát, nem lehet baj. (Én olvasztott vajjal kentem ki egy szilikonecset segítségével, így minden kis csücsök le volt védve.) Gőz fölött csokit olvasztunk, az étolajjal lazítunk rajta, majd mehet a kuglóf tetejére. Ki kell próbálgatni, hogy melyik csokival sikerül. Én most Spar sajátmárkás tejcsokit használtam, ami megolvadt ugyan, de hamar visszadermedt, úgyhogy az olaj ellenére is kiskanállal kellett elkennem a süti tetején, mert nem akart folyni. Durvára vágott diódarabokkal szórjuk a tetejét, csodaszép rusztikus lesz. Reggelire, tízóraira, uzsonnára, desszertként, kávéval, kakaóval, lekvárral, üresen…

 

 

Címkék: , , , ,
Tovább a blogra »