A v1 arra utal, hogy még lesz pár brownies bejegyzésem, hiszen nagyon jól variálható, bele lehet dobni éppen azt, amit otthon találunk. Hálás desszert. És szuper lakásillatosító!
Amikor legelőször olvastam Nigella Lawson brownie receptjét, rögtön eszembe jutott a mindig fekete nadrágba bujtatott, nem kis méretű hátsója, és szent meggyőződésem volt, hogy ha én ezt a browniet most megsütöm és megeszem, akkor holnap már nekem is olyan lesz. Majdnem fél kiló csokoládé, majdnem fél kiló vaj, és mindehhez még végig kell nézni, mire a mérleg 500 grammot mutat a fehér, nembioegészséges, kristálycukorból…pffff. De ezeken hamar túl lehet lépni, pláne ha már egyszer kóstoltuk. És azért az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ebből a mennyiségből egy elég nagy tepsit meg tudunk tölteni.
Szóval:
375 g vaj (sózatlan; próbáljátok ki tényleg vajjal, isteni! de persze volt már olyan vészhelyzet, amikor Rama került bele…first world problem)
375 g étcsoki
6 tojás
2 zacskó vaníliás cukor
500 g cukor (leírni is borzalmas:) )
225 g liszt
300 g dió durvára vágva
1 csipet só
A vajat és a csokit összeolvasztjuk, folyamatosan kevergetve, vigyázva, hogy oda ne kapjon a drága jó csokink! (Amúgy a Metroban lehet kapni 2,5 kg-os kiszerelésben 70%-os Callebault csokit, 6500-7000 forintért, szerintem megéri. Kár aggódni azon, hogy hogy fog elfogyni!) Ha felolvadtak és elvegyültek, tegyük félre hűlni. Vegyünk egy nagy keverőtálat, és verjük habosra a tojásokat a cukorral és a vaníliás cukorral. Ha már kicsit kifehéredett és szép habos állaga van, vegyük a robotgépet alacsony fokozatra, és nagyon lassan kezdjük el a tojásos keverékhez csorgatni a vajas csokit. Gyönyörű színű, mély, csokibarna masszát kapunk. Váltsunk spatulára, fakanálra és dolgozzuk bele a masszába a lisztet, a diót és egy csipet sót.
Kész is, mehet a sütőbe! Ez az adag egy kb. 30 x 25-ös tepsibe passzol. A tetejét is nyugodtan szórjuk meg egy kis dióval, szépséges lesz a végeredmény! 180 fokon kb. 25 perc kell neki. Akkor jó, ha a teteje már száraz, világosbarna színű és töredezik, míg a közepe ragacsos. Más sütit még visszatolnánk 5-10 perce, hogy rendesen megsüljön, de legyünk úrrá magunkon és zárjuk le a sütőt, nyissuk ki az ajtaját, és hagyjuk így kihűlni a sütit. Isteni lesz! Belül lágy, ragacsos, kicsit folyós csoki, míg kívül ropogósabb csokiréteg.
Én egy USA-ban shoppingolt Martha Stuart-féle brownietepsit használok. (Nem igazán tudom, hogy mitől kifejezetten browniesütő, de ha Martha Stuart annak szánta, akkor biztos van valami oka. Amúgy pedig valami szuper bevonat van rajta, mert tényleg soha nem ragadt még bele, és vizes szivaccsal kettőt húzok rajta, és kész is a mosogatás.) Ez egy olyan tepsi, aminek kiemelhető az alja, így ha megsültek a kis csodák, egyből tálalhatóak is. Sütés előtt pedig beleillesztem a rácsot, így nem kell a szeleteléssel vesződni, gyönyörűen ki lehet húzni a rácsot, és máris 12 csinos kis szelet figyel ránk.
Ahogy az elején ígértem: jön majd még brownie recept bőven. Nálunk ugyanis heti rendszerességgel merül fel a probléma, hogy ajajjj, este tizenegy van, és nincs sütink. Felsorolok minden édességet, ami megtalálható a lakásban, de persze az nem jó. Jön a kérdés: Nem sütünk valamit? De! Mi van itthon és mi a leggyorsabb? … Brownie lesz! És ilyenkor jön a kreativitás tréning: miből szedjünk össze ennyi csokit, mit dobáljunk még bele, stb. elég sok verzsön van a tarsolyban. 🙂
(Szerkesztőmtől kapom az infot, hogy feltétlen írjam meg, hogy ez az ő kedvence és hajnal egykor is minimum öt darabot képes magába tolni. Majd eldőlni, mint egy zsák – a szerk.)
Most csak egy díszítést mutatok még, ami igazán egyszerű, ovis kisgyerekünket is lefoglalhatjuk vele, ez a level 0. De látványos! Pár deka fehércsokit megolvasztunk gőz fölött, kiskanállal becsíkozzuk a browniek tetejét és szórunk rá egy kis színes cuccot.
Ez Viki szülinapjára készült, akinek a csodálatos logót és a blog tetején látható desszertasztal képet köszönhetem.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: