Ugye az az első kérdés, hogy mitől lesz tripla? Van csoki a tésztájában, ráadásul kétféle (lehetne négyszeres csokis is, de az nem hangzik olyan jól és már-már a túlzás kategóriája, már hogyha létezik csokiból túlzás), a krém is étcsokit rejt, és mindezt még megfejeljük egy csokidísszel.
Tiszta szerencse, hogy a csoki igazából zöldség, és így nem lehet káros az ipari mennyiségben történő fogyasztása. Aki nem hiszi, hát tessék:
A cupcake manapság elég divatos elnevezés, de tulajdonképpen egy muffinról van szó, ami általában valami krémmel, vagy cukormázzal van díszítve. Szóval a cupcake a muffin felvágós, cicomás, nyugati unokatesója. Ez van. De ettől még nagyon szerethető és ha finom a krém a tetején, akkor szerintem egy nagyon mutatós, érdekes finomság. Rengeteg amerikai sütis blogot olvastam, és a legtöbb helyen valami ízesített vajkrémmel dolgoznak. Én sikítófrászt kapnék, ha bele kéne harapnom egy tömény, egy nagy darabba összeálló vajkrémbe (rosszab helyeken margarinkrémbe). Ezért ódzkodva álltam neki Horváth Eszter Desszertőrült című könyvében található csokis vajkrémnek, de azt kell hogy mondjam, a végeredmény egy selymes, lágy, jóízű csokoládés krém lett, amit nem győztem nyalogatni a tál oldaláról, a mixerről… Fontos: tényleg krém, és nem egy tömb vaj! Bátran próbáljátok ki, akár muffin tetejére, akár tortakrémnek! Íme a recept:
A tésztához:
310 ml natúr joghurt (=360 g)
1 nagy tojás
65 ml olaj (ne olívaolajat hasznáj, mert annak nincs jó íze sütiben)
200 g cukor
1 zacskó vanillincukor / 1 ek. házi vaníliás cukor (ld. Itt)
320 g liszt
25 g kakaópor
2 g sütőpor
1 csipet só
6 dkg étcsoki – 6 dkg tejcsoki kis kockákra vágva
A muffintepsit kibéleljük a papírkapszlikkal és a sütőt előmelegítjük 170 fokra.
A joghurtot összekeverjük az olajjal és a tojással, majd a cukorral, vanillincukorral. Egy külön tálban összekeverjük a lisztet, a kakaóport és a sütőport, majd ezt a száraz keveréket is hozzáadjuk a joghurtos részhez. Kettőt keverünk rajta, hogy a kakaópor szépen, egyenletesen megfesse a tésztát. Legvégül pedig hozzáadjuk a darabokra vágott csokikat. Beleadagoljuk a masszát a kapszlikba úgy, hogy ne legyenek teljesen teli. Ha díszíteni szeretnénk, akkor az a jó nekünk, ha a muffinok nem emelkednek meg és nem lesz a tetejük dombos. Ezért kerül bele ilyen kevés sütőpor, és ezért nem rakjuk teli a kapszlikat sem. 20-25 percet sütjük, tűpróbával ellenőrizzük.
Mindenképpen hagyjuk teljesen kihűlni őket, mielőtt rámennénk a krémmel, különben le fog olvadni róla a cucc.
Csokikrém:
2,5 dl tej
30 g vaníliás pudingpor
150 g cukor
1 zacsi vanillncukor
250 g vaj
60 g étcsokoládé
Megfőzzük a pudingot a szokásos módon, majd amikor kész, átöntjük egy tálba, amiben jól ki tud hűlni. A krémhez nem szerencsés, ha a pudingunk megbőrösödik, ezért azonnal tegyünk a forró puding tetejére egy fóliát, és nyomkodjuk a tetejére, így nem lesz majd csomós a krémünk. A siker másik összetevője pedig az, ha teljesen puha, szobahőmérsékletű vajjal (és nem margarinnal!) dolgozunk, különben nem vegyül el szépen a vaj a krémben, és apró vajdarabkák lesznek benne..pfujj. A vajat habosra keverjük egy mixerrel, és lassan, kanalanként adagoljuk hozzá a kihűlt pudingot. Ne ijedjünk meg, ez egy nagyon sűrű puding, szinte tömbökben esik szét, szóval ne a nagyiféle krémes csodát keressük benne. Minden egyes kanál után addig keverjük, amíg teljesen el nem vegyül a vaj és a puding. Ilyenkor még lehet ízesíteni, ha nem találjuk elég édesnek, de már csak porcukrot használhatunk, azt is átszitálva, mert a nagy rögöket nem fogja szépen elkeverni a mixer a krémben. Végül adjuk hozzá, lassan csurgatva az olvasztott csokit és ezt is keverjük el. Készen is vagyunk. Tegyük be egy kis időre (kb. fél óra) a hűtőbe, hogy jól lehessen vele dolgozni. Ha habzsákkal szeretnénk kinyomni, mindenképpen kell a hűtés, de ha csak megkenjük a muffinokat a krémmel, akkor is jobban járunk, ha egy kicsit szilárdul.
Díszítés
Két lehetőséget mutatok a “triplaság” eléréséhez:
Az egyszerűbb módja a díszítésnek az, ha egy kenőkés segítségével megkenjük a muffinok tetejét a krémmel, majd csokireszelékbe mártjuk őket és jól beleforgatjuk, hogy mindenhol befedje őket a csoki. Ilyenkor az sem baj, ha a muffinunk teteje nem szép, göröngyös, hiszen senki nem fogja látni. 🙂 Használhatunk sk reszelt csokit, de nekem ízre is nagyon bejön a Rokokó márkájú csokireszelék, amit a legtöbb hiper-szuperben lehet kapni.
A browniek között bújtak meg az én kis “borzaskáim”:
A másik lehetőség pedig az, hogy igazán szépséges cupcakeket gyártsunk egy habzsák segítségével. Bármilyen habzsák jó hozzá, a lényeg, hogy válasszunk egy csillagcsövet, mert így lesz szép “csíkos” a kinyomott krém. Nekem az a technika jött be, hogy a habzsákot beleállítom egy nagy pohárba, a zsák tetejét lehajtogatom a pohár szélére és így töltöm bele a krémet. Ezután egy kicsit átmasszírozom a krémet, hogy feljöjjenek belőle a légbuborékok. A bubikkal az a baj, hogy díszítés közben egyszer csak krém helyett levegő jön a zsákból, így megszakad a mintánk és nem lesz szép egyenletes a csíkozás. Majd összetekerem a habzsák tetejét jó szorosra és jöhet az akció! Az a tapasztalatom, hogy akkor lesz a legszebb a végeredmény, ha a muffin szélén kezdjük a díszítés, és innen haladunk csigavonalban befelé. Így biztos, hogy a széle szép lesz, és nem tolódik el valamelyik oldalra a krém a muffin tetején (amikor középen kezdtem, mindig az lett a vége, hogy a muffin egyik felén 2 csík volt, a másikon 3, és ez a féloldalas díszítés nem túl szép). A közepére érve, kezdjünk el egy második emeletet a krémből,ami már kisebb átmérőjű, így lesz egy kis csúcsunk. Ha díszt rakunk a tetejére, akkor próbáljuk meg úgy befejezni a mintát, hogy ne lógjon felfelé egy kis csúcs, mert ha erre ültetjük a csokidíszt, akkor az nem lesz szép. A titok abban rejlik, hogy a habzsákot nem kell felfele húzni, ha be akarjuk fejezni a második, kisebb kört, hanem a közepébe fúrva hagyjuk a csövet és csökkentsük a nyomást a zsákon. Na ezt sokkal bonyolultabb leírni, mint megvalósítani, úgyhogy no para, csak egy kis gyakorlás kérdése. Szintén jó tanács, hogy amikor megvagyunk a habzsákos díszítéssel, akkor egyből tegyük rá a csokidíszünket a tetejére és egy picit nyomjuk bele a krémbe, hogy biztosan megüljön. Ezután mindképp hűtés következik, a krém megdermed egy kicsit és stabilizálódik a díszünk is.
Csokidíszt természetesen vehetünk is, de a home made verzió sem ördöngösség. Rengeteg szilikon formát lehet kapni, minden témához, ünnephez találunk valami jópofa formát. Tényleg sok helyen lehet kapni a Silikomart márkájú formákat, webshopokban, vagy plazak szilikon cuccokat árusító kis szigetein, szóval most nem ajánlanék konkrét helyet. Én tavaly karácsonyra kaptam egy barátnőmtől egy igazi csajos formát: legyező, cipő, kistáska. Mi kell más? 🙂
Szóval megnézzük, hogy kb. hány deka csokit vesz fel a formánk, majd a két harmadát gőz fölött megolvasztjuk. Vigyázzunk, hogy ne égjen le a csoki, folyamatosan keverjük és csak óvatosan a nagy lánggal. Ha kész, levesszük a gőzről és a maradék egy harmad csokit belekeverjük. Ha csokipasztillával dolgozunk (pl. zsákos Callebault belga csoki a Metroból szerintem szuper), akkor minden szép és jó, mert egyformák a csokidarabok, de ha táblás csokit olvasztunk, akkor igyekezzünk minél egyformább kis kockákra vágni őket. Szerintem nem elég, ha a tábla jelölései mentén eltördeljük a csokit, mert könnyebben elvegyül az olvasztott csokiban az egy harmad, ha kisebb darabokban van. Amikor elvegyült a két csoki, kevergessük még egy kicsit, egészen addig, amíg nem lesz ugyanolyan hőmérsékletű a csoki, mint az ajkaink. Egy picit pöttyintsünk a szánkra, és ha már nem érezzük melegnek, akkor mehet a formába. Végigöntjük a formán a csokit, majd a felesleget lehúzzuk egy spaklival. Fontos, hogy a formát jól ütögessük oda az asztalhoz, csapkodjuk bátran, hogy a légbubik fel tudjanak jönni a csoki bugyraiból, különben olyanok lesznek a kis csokifiguráink, mintha már megrágta volna őket a moly. 🙂 Ha nem akarjuk az egész formát felhasználni, akkor nyugodtan kiskanállal is adagolhatjuk a kiválasztott mélyedésekbe a csokit. Ez a szilikonforma nagy előnye, hogy nem olyan kényes, mint a polikarbonát bonbon öntők. Ha megvagyunk mindennel, mehet a csoki a hűtőbe, és már csak a szilárdulást kell megvárni. Ezt a műveletet megcsinálhatjuk napokkal korábban is, a kis csokik jól elvannak a hűtőben. De mindenképp ezzel kezdjük az egész sütögetést, hogy mire a krém kinyomásához érünk, már ott figyeljenek a csokik, rajtra készen.
Jó hosszú poszt lett ez, de higgyétek el, egyik rész sem nehéz, vagy bonyolult. A muffin kifejezetten az egyik legegyszerűbben elkészíthető süti szerintem. Gyors összekavarás, sütés, és a papírkapszli miatt még mosogatni sem kell nagyon. 😉 Bátran vágjatok neki, és küldjetek képet!
A végeredmény nálam így nézett ki:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: