Háááát az úgy volt, hogy megint nem az lett a végeredmény, mint amit terveztem. 🙂 Ez gyakran előfordul. A csokis sütinek tervezett tésztából így lett a múltkor marcipános epres piskóta, például. Most azonban annyi volt a különbség a szokásos helyzethez képest, hogy nagy terveim nem voltak. Barátnőimet vártam egy kis hétvégi brunchra, és hát nyilván kell valami édesség. Vagy legyen inkább többféle édesség, abból baj nem lehet. A múltkori véletlen szülte epres-marcipános süti biztos volt, így emellé kellett még valami más típusú. Panna cotta? Uhh, nem rossz ötlet, de arra már nem volt időm. Valami pohárkrém? Hmmm, uncsi, az már volt. Mindenesetre jól bevásároltam eperből a piacon, abból még katasztrófa nem történt. Bazsalikom is volt itthon, a szintén a brunchra készített pesto miatt. Ezen háttérinfok birtokában az Aldiban belémcsapott a desszert-megvilágosodás: kell vennem vaníliafagyit és készítek hozzá egy kis forró bazsalikomos-epres ragut.
Így jöttem haza, és még akkor is ezt gondoltam, amikor a csajok már itt voltak nálam, és együtt mentünk ki a konyhába elkészíteni az édességet. Aztán kinyitottam a hűtőt és újból borult a terv. Megláttam a görög joghurtot, bevillant a múltkor említett Amaretto likőr és kész vége, újraformálódott az egész. 🙂
A következő ízorgia kombót képzeljük el:
vanília fagyi (ez még bolti, DE! amíg ezt a bejegyzést írom, már készül az első házi fagyim)
+
forró bazsalikomos eperragu
+
amarettos joghurt
+
zabkekszmorzsa
“Úúúúúúristen, segítséééééééég!” – ordítottak az ízlelőbimbóink az első falatnál. Aztán jött a “mégmégmégmégmég, kérek mééééééég!”. Ez ugyanis addiktív. A következő napokban valahogy minden nap sikerült elfogyasztanom egy ilyet. 🙂
Az elkészítés pedig igazán egyszerű: egy edénybe beletesszük a kis darabokra vágott epreket, az egészen apróra vágott bazsalikomot, egy kis reszelt citromhéjat+levet, 1-2 kiskanál saját vaníliáscukrot, és 2 ek. kristálycukrot. Feltesszük forrni, majd ha már rottyant egyet-kettőt, levesszük.
A joghurtot (azért jó a görög joghurt, mert krémes az állaga, és nem olyan savanykás az íze) kikeverjük 1-2 (vagy 4-5 🙂 ) löttyintés Amarettoval.
Az összeállítás pedig: egy tálkába teszünk pár gombóc vaníliafagyit (már csak akkor, ha mindennel megvagyunk), rákanalazzuk a forró eperragut (ettől egy picit megolvad a fagyi), erre jön a joghurt és a kekszmorzsa.
Azt hiszem meglett a nyár slágere! 🙂 Ígérjétek meg, hogyha nem is fagyival, de valahogyan kipróbáljátok a bazsalikom-eper párosítást! Gyertek a facebookra is, írjátok meg milyen volt a találkátok a bazsalikomos eperrel!
Update: A bejegyzés óta elkészült a házi, brutálcsokis csokifagyim, lessétek meg, nem bonyolult!;)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: