Nem tart a citrom semmit se. 🙂 Ez az előkelő francia neve a sütikének. Illetve minden olyan süteményt tart-nak hívunk, amiben alul van egy tésztaréteg, rajta valami töltelék, és nincs befedve újabb tésztával. Na, már ezt is tudjuk. És nyugodjatok meg, nem ettől a citromtortától lettem ennyire humoros.
A lényeg: VIGYÁZAT, addiktív! Az első falat után elvesztem. Kész, végem volt. Annyira finom: omlós, édes tészta, rajta a savanykás citromkrém, és mindezt a ráégetett cukor koronázza. Kell ennél több?! Persze, hogy kellett! 4 nap alatt háromszor készült a konyhámban a citrom tart. Függő lettem, vállalom. Sőt, erre buzdítok mindenkit, mert ezt az élmény egy sütikedvelő sem hagyhatja ki!
A tésztát 3 perc alatt össze lehet gyúrni, aztán pihizik egy kicsit. Ezalatt egy robotgép, egy keverőtál és egy citromreszelő segítségével elkészítjük a citromkrémet. A tésztát elősütjük, aztán a citromos töltelékkel együtt sütjük, amíg el nem éri a megfelelő állagot. A cukrot pedig csak akkor karamellizáljuk rá, amikor már kihűlt (egy kicsit). Nem lehet kivárni.
És mondok még egy fantasztikusat: a tésztát megcsinálhatjuk napokkal korábban, vagy javaslom inkább azzal a trükkel megfejelni konyhai ténykedésünket, hogy egyből dupla adag tésztát keverünk be, hogy másnap újból tudjuk sütni a citrom tortát.
Hozzávalók (egy 28 cm-es piteformához):
A tésztához:
27 dkg liszt
18 dkg vaj
9 dkg porcukor
2 ek. tejföl
1 egész tojás és 1 tojássárgája
1 csipet só
Csináljuk meg először a tésztát, mert annak úgyis pihennie kell min. egy órát. A pitetésztánál az a fontos, hogy ne sajnáljuk belőle a zsiradékot (jelen esetben a vajat)! Ettől lesz omlós, és ettől lesz finom még 3 nap múlva is, persze csak ha marad belőle. 🙂 A vaj egy harmadát nyugodt szívvel helyettesíthetjük rendes, igazi zsírral is. Anyósomnakvaló most büszke lenne rám. 🙂
Az egész előző folyamatot kivédhetjük egy késes robotgéppel, vagy egy keverőlapátos tesójával. Igazán semmi kis meló, és villoghatunk, hogy mi ugyan nem bóti tésztát használtunk.
A töltelékhez:
3 db citrom
1 db lime (pótolható citrommal)
4 db tojás
200 g cukor
2 zacsi vanillincukor
150 ml tejszín
+ kristálycukor a tetejére
A tésztát kivesszük a hűtőből, kinyújtjuk kb. fél cm vastagra. Belehelyezzük a piteformába, amit előtte kivajaztunk, liszteztünk. Az elősütésnél le kell súlyozni a tésztánkat, hogy ne púposodjon fel, hiszen akkor hova öntenénk a finom kis citromkrémet?! Ezt én úgy szoktam, hogy a tésztára borítok egy darab sütőpapírt, és erre szórok szárazbabot, vagy sütőgyönggyel is lehet flancolni, persze, ha már tart-ozunk, ugyebár?! 🙂 De amúgy, ha megoldjuk, hogy ne érjen a tésztához, a fémpénz is tökéletes erre a célra.
180 fokon elősütjük a tésztát, kb. 15 percig. Eltávolítjuk a súlyokat, és anélkül is sütjük 5 percig a tésztát. Ezután levesszük a sütőt 150 fokra, majd beleöntjük a tésztába a citromos lötyit. Mert ez majd csak a sütéssel válik krémmé, kéremszépen. Most még inkább csak lötyi.
Ezzel a citromcuccal nálam az történt (többször is, úgyhogy arra következtetek, hogy ez fajtajelleg), hogy nem fért bele a tésztába az egész lötty. Aztán a sütés felénél bekukucskáltam, és láttam, hogy a krém összement, és már van hely a torta pereménél. Hát, gondoltam, egy életem, egy halálom, és rákanalazom a maradék lötyit. És bevált. Szóval, csak nyugodtan tessék ezzel próbálkozni. 😉
A citromcuccal együtt még 30-40 percig kell sütni. Ha megrázogatjuk a formát, akkor már nem szabad folynia középen, csak olyan zselésen remegnie.
Ha már kihűlt a tortánk, akkor jöhet a krémbrülésítés, de szép magyar szó! Tudjátok a créme brûlée olyan vaníliás krém, aminek a tetejére kristálycukrot karamellizálunk, egy nagyon bizarr kis konyhai eszközzel. Ha van ilyen konyhai lángszórónk (nyugi, csak mini lángszóró), akkor nagyon egyszerű dolgunk van: megszórjuk kristálycukorral a torta tetejét, és finoman rákaramellizáljuk. Ha nincs ilyen eszközünk, akkor most patthelyzet van, mert azt én sem tudom. Ha valakinek van tippje, írja meg lécci!
Elérkeztünk a legjobb pillanathoz: felvághatjuk a citrom tartunkat! Hallgassuk, ahogy a cukorréteg megreped, olyan izgi! Én egyébként pár éve jöttem rá, hogy igazából nagyon szeretem a citromos sütiket. Az egyik nagyon menő budapesti cukrászdában rendszeresen ettem citrompitét, de azt kell, hogy mondjam, hogy ez a házi verzió nálam kiütötte a dobogóról a cukrászdait. Ez annyival jobb! Szerintem nagyon jó az édes-savanyú arány, és tényleg maga a tészta is mennyei!
Nem tudom már hova fokozni, muszáj, hogy elkészítsétek ti is! Gyerünk, hajrá, aztán jöhet róla a poszt a facebookra! 😉
