Falatnyi, édes krémmel töltött fánkocskák, karamellel összeragasztva. Ez a lényege ennek a káprázatos toronynak. Na meg persze az, hogy a tálaláskor az asztal körül ülők lélegzete elálljon egy pillanatra!
Kezdjük az elején! A fenti nagyon fura szót úgy mondjuk: ‘krokambus’. Aki egy kicsit franciásabb akcentusra vágyik, az ebből a videóból ellesheti! 🙂 Hihetetlen az internet!
Mint általában a flancolós francia cuccok, ez is sokkal egyszerűbb, mint elsőre gondolnánk. Nem tudom, hogy ez hogy alakult ki, de valahogy a franciák minden egyszerű dologból olyan hangzatos, fennkölt, flancolós dolgot tudnak keríteni, amelyet más nép nem. A sima tejes kávé (café au lait) is úgy hangzik, mintha valami latte art művész aranyérmes munkáját kortyolgatnánk, aztán ott van a híres macaron, ami igazából egy egyszerű habcsók, amit agyon hypoltak az elmúlt években. A croquembouche (na ki tudja már nagyon szépen kimondani? 🙂 ) is egyszerű égetett tésztás fánkok, egy kis krémmel töltve, és égetett cukorral összeragasztva. Semmilyen extra hozzávaló nem szükséges, csak egy kis türelem a pepecselős ragasztáshoz. De szerintem ennyit igazán megér az a sok elismerés, amit kapni fogunk érte.
Jöjjön három tipp, amit erősen ajánlok figyelembe venni:
1., Az ünnepi időzítést a következőképpen csináljuk: a fánkokat megsüthetjük egy-két nappal korábban, és ha a leírtak szerint kiszárítjuk őket, és száraz, hűvös helyen tartjuk, akkor semmi bajuk nem lesz. A tálalás napján megtöltjük őket, hogy a krémnek legyen ideje megpuhítani a fánkokat. A ragasztós műveletet pedig max. 4-5 órával a tálalás előtt meg kell csinálni, de persze lehet közvetlenül előtte is pepecselni vele, csak maradjon egy kis ideje a toronynak szilárdulni. Sokkal korábban azért nem jó összeragasztani őket, mert az égetett cukor el fog kezdeni olvadni, eláztatja a fánkokat, és most őszintén: a franc akar azon izgulni, ha már ennyit dolgozott, hogy vajon összeesik-e a műremek, amikor feltálaljuk.
2., Ami pedig még szintén egy nagyon hasznos trükk: az égetett cukrot teflonos vagy rézedényben készítsük, azokról könnyen lejön, lemosható. Tapasztalatom szerint a szilikon spatula és ecset kiváló az égetett cukorral való munkához, mert amint megkötött a cukor, egy mozdulattal lehúzható róla, így nem kell évekig vakarni a kanál hátáról a grillázsdarabokat. 😉
3., A konyhánk érdekében pedig: takarjuk le a felületeket alufóliával, vagy sütőpapírral. Tekerjünk egy védőhálót a torony köré, amikor elkezdjük húzni a karamellszálakat, így elkerülhető, hogy minden konyhai gépről, pulton tárolt dobozról az odaégett cukrot vakargassuk.
Hozzávalók az égetett tésztához:
100 gr vaj
100 gr Rama
200 ml víz
1 csipet só
1 ek. kristálycukor
200 gr liszt
5-6 tojás
Ebben a cikkben részletesen leírtam az égetett tészta készítését (és viharos kapcsolatunkat), ezt kövessétek, azzal a kivétellel, hogy most egy nagyon vékony csövű habzsákból nyomjuk a kis golyókat a sütőlapra. Egészen kicsi, 2 cm átmérőjű kis halmokat nyomjunk, mert a fánkok megemelkednek, és a sok kicsiből szebben néz ki a torony. a tetejüket ugyanúgy lapítgassuk le vizes kézzel, hogy ne süljön csúcsosra.
Ami pedig nagyon fontos: amikor kivettük a sütőből a fánkokat, lyukasszuk ki az aljukat egy késsel, vagy fakanállal. Itt fog távozni a gőz a fánk belsejéből, ezért nem fog összeesni, “elplöttyedni”, csak hogy szakszóval éljek. 🙂
Hozzávalók a krémhez:
500 ml tej
300 g cukor
100 g keményítő
100 g vaj
6 db tojás sárgája
1 db vanília rúd kikapart belseje / 2 zacskó Bourbon vaníliás cukor
- A keményítőt elkeverjük a tojássárgájával és egy kis tejjel.
- A többi hozzávalót feltesszük főni, majd hozzáadjuk a keményítős keveréket, és állandó kevergetés mellett besűrítjük a krémet.
- Még melegen egy botmixerrel átturmixoljuk, hogy sima legyen.
Ha valaki szeretné, 1-2 dl felvert tejszínhabbal lehet dúsítani a krémet.
(És azt sem fogja senki sem leszólni, aki főz egy sima vaníliapudingot, és fellazítja vajjal – de akkor csakis csak vajjal, semmi margarin – és tejszínhabbal.)
Ha pedig valaki nem szereti a vaníliát, keverjen a krémbe gesztenyemasszát, vagy 100-200 gramm olvasztott csokit. Isteni lesz!
Összeállítás:
Az összeállítást már lehetőleg azon a tálon, tányéron csináljuk, amin tálalni szeretnénk a tornyot. Én az Édes álmokból választottam ezt a csodaszép bordó-piros tortaállványt! Olyan nagyon karácsonyos! 🙂
- A fánkokat megtöltjük a krémmel.
- Egy edényben felteszünk annyi cukrot, hogy vastagon ellepje az edény alját. Kevergetés, hozzányúlás nélkül felolvasztjuk. Maximum az edényt mozgassuk, forgassuk, ha úgy látjuk, hogy valahol nem olvadna egyenletesen a cukor.
- Amikor már szép aranyszínű, levesszük a tűzről, és jöhet a fánkok összeragasztása.
- Innentől kezdve pedig mindenkinek az építkezési tudományára kell hagyatkoznia, hogy szép kis kúpot kapjunk. Szerintem jó móka.
- Ha a cukor visszakeményedne, tegyük vissza a gázra. Nekem az a tapasztalatom, hogy ezt maximum háromszor lehet eljátszani, utána már nagyon barna, szinte fekete lesz a cukor. Ilyenkor az “elhasználódott” cukrot öntsük ki egy sütőpapírra (erről könnyen fel tudjuk majd szedni), és kezdjünk elölről karamellizálni egy újabb adag cukrot.
- A végén, ha készen vagyunk a toronnyal, jöhet a díszítés. Egy villával, vagy habverővel kis szálakat húzunk a cukorból. Ez abban az állapotban fog sikerülni, amikor már kicsit kezd visszaszilárdulni a cukor, de még nyúlik. Ezekkel a szálakkal borítjuk a torony külsejét. A megmaradt cukorból egy sütőpapírra csurgathatunk kis mintákat, amikkel majd a tetejét díszítjük, vagy az oldalába szurkáljuk.
Elárulok egy titkot, és nagyon kíváncsi vagyok a tapasztalataitokra. Láttam egy olyan megoldást is, amikor egy erősebb kartonból egy kúpot készítettek, majd a kúp belsejét kibélelték alufóliával. A kis fánkokat pedig ebbe a kúpba dobálták, mindig csurgatva a szintekre egy kis karamellt. Nekem ez sokkal kockázatosabbnak, és macerásabbnak tűnik, mint az alapjaitól felépíteni egy tornyot a tetejéig, de hát szabadság van, mindenki úgy csinálja, ahogy neki bejön!
Szóval írjátok meg ti hogyan csináljátok, küldjetek fotót, meg szép vagy éppen vicces történeteket! Itt találtok meg a facebookon!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: