Nem túl édes, könnyű, joghurtos-gyümölcsös pohárkrém, amit még egy idegen konyhában is 15 perc összedobni. A szezonra való tekintettel sárgabarackkal készült, de ugyanilyen finom lehet málnával, áfonyával vagy meggyel is.
Éppen nyaralok. (Ezért is van időm blogolni. :p ) Csehországban vagyunk a lipnoi tó mellett egy apartmanban, összesen öt felnőtt és két gyerek. Egy ideig nagyon jól esik, hogy nem olyan édességet eszem, amit én csináltam, és élvezem a fagyit, a jégkrémet és a csokiszeleteket. De röpke két és fél nap elteltével rámtört az érzés, hogy kéne már sütni valamit. Kéne valami süti vagy édesség, ami házi.
Ehhez valószínűleg azért az is hozzájárult, hogy egyszercsak nem volt szolgáltató egyik telefonon sem, ami a céges előfizetésben van. Nem kellett sokáig gondolkozni, hogy rájöjjek: ez nem valami cseh misztérium, hogy itt a tó partján másnapra eltűnik a térerő, hanem valószínűleg ennek köze lehet ahhoz az sms-hez, amit kb. egy hónapja küldtek, hogy 30 napom van befizetni a számlát. Oooops. Gyors utánanézés, tényleg nem fizettem be. Az azt követőt igen, de ezzel nem hatottam meg a Telekomot. Sebaj, 2016 van, wifi van, laptop nálam, úgyhogy gyorsan átutalom. Na persze! Csak hát az internetbank belépési kódját sms-ben kapom, amit most nem kapok meg, mert a roamingot is letiltották, nem úgy van ez mint otthon, hogy csak “kimenőd” nincs. OK. Próbálkozunk mással. Van a Telekomnak egy oldala, ahol be lehet fizetni a számlákat, be kéne lépni oda. Nagy nehezen előásom a belépési azonosítós jelszavas mindenfélét, majd közli a felület, hogy ahhoz, hogy az üzleti csomagot is hozzáadjuk a fiókomhoz, sms-ben küldenek egy kódot. Milyen jó! 🙂 Most már érthetitek, hogy miért kellett SOS valami sütiadag!
Így hát elsétáltam az üdülőben levő szupermarketbe, és megpróbáltam eligazodni a feliratokon. Egy biztos pont volt, hogy apukám hozott még a Balcsiról egy csomó sárgabarackot, amiket sikeresen elutaztattunk idáig. A polcok között sétálva pedig összeállt bennem, hogy mi lesz a desszert: vaníliás sárgabarcklekvár, joghurthab, karamellizált leveles tészta. Most már csak az volt a feladat, hogy mindezt megtaláljam az angolt és németet nem ismerő boltban.
Ezután jött a konyha-kihívás: vajon milyen felszerelés van az apartman konyhájában? Volt sütő, ez szuper, és bele passzoló tepsi is. Terveim szerint a leveles tésztát lesúlyoztam volna egy másik tepsivel, de mivel se másik tepsi, se másik sütőpapír (csak az, ami a csomagolt tésztán volt), ezért ezt a gondviselésre hagytam, és láss csodát nem púposodott fel a tészta sülés közben! 😉 Habverőt találtam, meg egy nagyobb mérőkancsót is, ez pont jó volt a tejszínhab felveréséhez. A kondícióm már nem volt ennyire jó. Anyukám, apukám és én felváltva vertük a habot, de így legalább a desszert kalóriájának felét előre ledolgoztuk. (Lécci ne írjátok meg, hogy bilibe lóg a kezem, nyaralok, szóval így van és kész. Kössz!)
Na, jöjjön a recept, igazán nem lesz bonyolult!
Hozzávalók (6 adaghoz):
1 csomag leveles tészta
6 ek. cukor
1-2 kis kanál fahéj
2 dl tejszín
300 g joghurt
2 ek. porcukor
200 g sárgabarck
100 g cukor
2 zacskó vaníliás cukor
pici reszelt citromhéj
Elkészítés:
A barackot kimagozzuk, és pici kockákra vágjuk. Egy edénybe tesszük a cukorral, vaníliás cukorral és citromhéjjal együtt. Engedjünk alá kb. fél dl vizet, hogy le ne égjen az elején, és főzzük addig, amíg össze nem esik. Darabos marad, de ha valakit zavar, botmixerrel pürésítheti.
A leveles tésztát kitekerjük, megszórjuk a fahéjas cukorral, majd 200 fokon 10-14 perc alatt megsütjük.
A tejszínt habbá verjük, majd a porcukorral kikevert joghurtba forgatjuk.
A poharakba felváltva teszünk egy kis joghurthabot és barackot, majd egészbe beleállítunk egy szép nagy csík leveles tésztát. (Előre is elkészíthetjük, de a tésztát érdemes frissen csinálni.)
Ha tetszett, gyertek a facebook oldalamra is, és osszátok meg, hogy ti milyen extrém körülmények között sütöttetek már! 😉
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: