Könnyedén összedobható édesség, amit akár napokkal korábban is elkészíthetünk, ha vendégeket várunk, vagy ha le szeretnénk gyártani előre a heti édességadagunkat. Egyszerre savanykás és édes, puha és harapós. Az én világnézetemben még diétás édességnek is beillik. Legfőképpen azért illeszthető be egy fogyókúrás életmódba, mert ha kellő önmegtartóztatást tudunk tanusítani, akkor elég belőle 2-3 darab, és […] Tovább

Nem tart a citrom semmit se. 🙂 Ez az előkelő francia neve a sütikének. Illetve minden olyan süteményt tart-nak hívunk, amiben alul van egy tésztaréteg, rajta valami töltelék, és nincs befedve újabb tésztával. Na, már ezt is tudjuk. És nyugodjatok meg, nem ettől a citromtortától lettem ennyire humoros.       A lényeg: VIGYÁZAT, addiktív! […] Tovább

Imádom ezt a kis fehér golyócskát! Régebben nagyon spéci technikám volt az elfogyasztására: foggal, nyelvvel leszedtem a külsejéről a kókuszos krémet, aztán leharaptam az ostyagolyó egyik felét (lehetőleg nem azt, amelyikben a krém nagy része és a mandula volt), majd maradt a tömény krémes élvezet, egy szem mandulával és egy kis ostyával, csak úgy kísérőnek. […] Tovább

Hát nem gyönyörű?! Ahogy a rózsaszín, a halvány sárga és a narancs találkozik, kanyarognak egymás mellett, örvénylenek…szerintem gyönyörű! Mintha a cukorka mennyországban lennénk, ahol még a sajttorta is úgy csavarodik, mint a csavart, amerikai nyalókák. Képzeljük el ezt a tortát egy ovis kislány szülinapján! Vagy egy nagyobb csajszi szülinapi buliján, ahol minden rózsaszín! Tömény cukiság […] Tovább

Lassan a blogom egy anonim valamilyen-függők csoportjának üzenőfalához kezd hasonlítani, de még egy vallomással tartozom: megszállott gyűjtögető vagyok. Mottóm, hogy minden jó lesz egyszer valamihez. Ezért nehezen válok meg ötéves újságoktól, régi ruháktól, könyvektől..szerencsére a cipőket nem kell leselejtezni, hiszen már nem nő a lábam, annyi cipőm lehet, amennyit csak szeretnék (a felnőtt lét egyik […] Tovább

Csipketerítő, egy csésze tea, vasárnap délután, és süteményillat lengi be a lakást. Ilyennek gondolok egy igazi békebeli teadélutánt. Ez történt most nálunk…persze a 21. századi békebeliség egy gasztroblogger familiában annyit tesz, hogy még le kell fotóznom, nehogy beleegyél! Na de utána! Megérte a várakozás. Ez egy olyan piskóta, ami több nap után sem szárad ki, […] Tovább

Ahogy felcsaptam a laptopom, hogy megírjam ezt a bejegyzést, belépett a szobába a pasim, és megkérdezte, hogy megeheti-e a narancsot a konyhaasztalról, vagy az még kell valamihez? Hát ez a szerelem! Tudja a drágám, hogy előbb fotózunk, aztán eszünk. Nem dobjuk ki az összegyűjtött, elsőre feleslegesnek tűnő szalvétákat. Nincsenek egyforma tányéraink, mindegyik másmilyen. Mert én […] Tovább

Ezt is (mint oly sok mást is) Nigellának köszönhetem. Az ő egyik műsorában láttam először ezt  a citromkrémet. Önmagában elhiszem, hogy nem valami hívogató (pedig az!), éppen ezért kell úgy kezdeni ezt a kalandot, hogy egy kis keksszel, piskótával, palacsintával kóstoljuk a lemon curdot. Aztán ha már haladóbbak vagyunk ezen a pályán, akkor jöhet az […] Tovább