Könnyedén összedobható édesség, amit akár napokkal korábban is elkészíthetünk, ha vendégeket várunk, vagy ha le szeretnénk gyártani előre a heti édességadagunkat. Egyszerre savanykás és édes, puha és harapós. Az én világnézetemben még diétás édességnek is beillik. Legfőképpen azért illeszthető be egy fogyókúrás életmódba, mert ha kellő önmegtartóztatást tudunk tanusítani, akkor elég belőle 2-3 darab, és […] Tovább

Ez a cantuccini még mindig jó. Kicsit puhábbra hagyva, csak úgy magában, vagy kávéba mártogatva. Imádom!       Volt már klasszikus mandulás változat, és mogyorós-csokis is ebből az olasz kétszersült kekszből. Most azt gondoltam, hogy egy kis kakaóporral el kéne mélyíteni az ízeket, és mi más passzolhatna ehhez jobban, mint a dió. Tél van, […] Tovább

Hálás jószág ez a keksz, mert ha rátaláltunk egy bevált alapreceptre, akkor kedvünk szerint variálhatjuk. Ha olyan hangulatunk van, akkor különböző fűszerekkel dobhatjuk fel, ha egészségesebbre vágyunk, akkor jöhet a mindenféle teljeskiőrlésű lisztkeverék, ha pedig óriási a baj, és naaaagyon kell a csoki, akkor megbombázhatjuk a kekszeket egy nagy adag csokival. Azt pedig végképp nem […] Tovább

Képzeljük el a pillanatot, amikor beleharapunk az omlós, vajas, vaníliás kekszbe, majd jön egy roppanás, és a jól ismert cukormázíz, csokikrém. Mennyei. És még azért is mennyei, mert a tésztát összedobni 8 perc (akár előző nap is megcsinálhatjuk), utána pedig futószalagon sülnek a kis kekszek kb. 10 percig, és mindezek után ott áll egy tálcányi […] Tovább

Van ami egyszerűen nem hangzik jól magyarul, vagy nem adja át teljesen azt az életérzést, sütiérzést. Ilyen szerintem a chocolate chip cookie is, hiszen ha magyarul azt mondjuk, hogy csokis keksz, akkor az még nagyon sok minden lehet. De ha azt mondom: chocolate chip cookie, akkor tuti mindenkinek beugrik az az omlós, édes keksztészta, pici […] Tovább

A múlt hétvégén ezzel leptem meg a barátaimat egy teraszpartin. Hívhatnám cheesecake petit four-nak is, de most mit flancoljak?! 🙂 Nem is az a lényeg, hanem ez: nem írnék magamról ilyet, de mivel ők mondták, így már ér: “amikor már azt hiszed, ismered a barátnőd összes isteni finomságát, fogja és beállít egy ilyennel :))) imádtuk!” […] Tovább

A címe alapján nem nehéz elképzelni, olyan, mintha a Bounty csokit gyúrtuk volna kekszbe. A teljes hasonlósághoz azért nem ártana egy kis csokiba mártani őket (a keksz felét vagy a talpukat), de ehhez ebben a melegben már nem volt türelmem. A sütése nem vészes még nyáron sem, mert gyorsan megsülnek, csak 10 percet töltenek a […] Tovább

Most nem folytatok cantuccini (‘kántuccsíni’) sütés közben természettudományos kísérlet, pusztán az élvezeti értéke miatt sütök. Mily’ meglepő! 🙂     Élvezeti értéke pedig van, nem is kicsi! Egy olyan olasz kekszről van szó, amit kétszer kell megsütni (illetve egyszer sütni, aztán pedig szárítani), így lesz ropogós, és ezért is hívják az olaszok az ilyen típust […] Tovább

Egy hűsítő mascarponés, epres pohárkrémről van szó igazából, de a múltkori New York utáni sóvárgásomnak köszönhetően megszállt az ihlet, és elneveztem New York cheesecakenek – pohárban. Mert ugye akár ez is lehetne. Keksz – pipa. Krémsajtréteg – pipa. Eper a tetején – pipa.       Elképesztően finom, én még embert nem láttam, aki ne […] Tovább

A múltkori cantuccini után jöjjön egy sokkal egyszerűbb, és egy csöppet fogbarátabb keksz. Biztos sokan vesznek ilyen-olyan bolti kekszeket, de csak azért, mert még nem vették a fáradtságot, hogy süssenek otthon egy adag omlós kekszet. A vajtól igazi “békebeli” íze lesz, egyből magunk elé képzeljük az aranyszélű kistányért, a csipketerítőt és egy bögre kakaót. Na a […] Tovább

Olyan jön, ami még nem volt: tudományos kísérletezésbe kezdtem. Aki ismer, az tudja, hogy sem a fizikával, sem a biológiával nem ápolok túl jó viszonyt. Kémiából is csak akkor voltam 5-ös az egyik félévben, amikor egy vegyész egyetemistával randiztam párszor, és állította, hogy szerinte a kémia is nagyon de nagyon fontos tantárgy és tök könnyen megtanulható, […] Tovább

Csak a puffin-nál láttam először ezt a kekszet, és ő azt írja, hogy nem tudja miért hívják pöffetegnek. Szerintem nem is lehetne találóbb nevet adni nekik. Kicsik (vagy épp nem) és pufik, kívül keményebb, belül ragacsosan puha. És tény: rettentő jól néznek ki.   Hamar megvan, ízesíthető, variálható, de mindig csini. 🙂 Ugorjatok neki, megéri! […] Tovább