Tudom, elég bizarrul hangzik. Puding kenyérből?! Na nem az általunk ismert doktorötkeres változatr akell gondolni, mert abban tényleg szörnyű lenne a kenyér. Inkább egy felfújt-féleség, amiben a tejszínnek köszönhetően bársonyos, pudingszerű cuccá sülnek a kenyérdarabok. A kenyér meg persze nem az a kovászos kenyér, amivel a tojásos lecsó után kitöröljük a tányért (meg az edényt), hanem […] Tovább

Most nem folytatok cantuccini (‘kántuccsíni’) sütés közben természettudományos kísérlet, pusztán az élvezeti értéke miatt sütök. Mily’ meglepő! 🙂     Élvezeti értéke pedig van, nem is kicsi! Egy olyan olasz kekszről van szó, amit kétszer kell megsütni (illetve egyszer sütni, aztán pedig szárítani), így lesz ropogós, és ezért is hívják az olaszok az ilyen típust […] Tovább

Csak a puffin-nál láttam először ezt a kekszet, és ő azt írja, hogy nem tudja miért hívják pöffetegnek. Szerintem nem is lehetne találóbb nevet adni nekik. Kicsik (vagy épp nem) és pufik, kívül keményebb, belül ragacsosan puha. És tény: rettentő jól néznek ki.   Hamar megvan, ízesíthető, variálható, de mindig csini. 🙂 Ugorjatok neki, megéri! […] Tovább

Pár nappal ezelőtt készítettem ezt a rémegyszerű csokicsodát. Hideg este volt, amikor már egy takaró is kell a kanapén üldögéléshez és egyszer csak rámtört: nekem most kell vmi meleg, tömény csokis cucc. Értékelhető csokim nem volt itthon (ritka pillanat!), amiből sütni tudtam volna valamit, vagy meg tudtam volna olvasztani forrócsokinak, ezért maradt a kamramegoldás: pudingpor. […] Tovább