Nem túl édes, könnyű, joghurtos-gyümölcsös pohárkrém, amit még egy idegen konyhában is 15 perc összedobni. A szezonra való tekintettel sárgabarackkal készült, de ugyanilyen finom lehet málnával, áfonyával vagy meggyel is.     Éppen nyaralok. (Ezért is van időm blogolni. :p ) Csehországban vagyunk a lipnoi tó mellett egy apartmanban, összesen öt felnőtt és két gyerek. […] Tovább

Fekete ruha, fehér gallér, belül pedig lágy, vaníliás krém. Ez a franciák apáca fánkja, ami égetett tésztából készül, és csak egy kis odafigyelés kell, hogy az egyszerű fánkokból ilyen előkelő szépségeket varázsoljunk! Megígérem, hogy mindenkinek sikerülni fog!       A fánktörténet előtt azonban szeretnék eloszlatni egy csúnya közhiedelmet, miszerint is a TV öl, butít […] Tovább

Jó, jó, tudom, hogy nincs ilyen palacsinta a hüttékben, de a tésztájához az ihletet az osztrák császármorzsa adta. Könnyű, tejszínes, édes lágy palacsinta, amit bármivel megszórhatunk, leönthetünk, mindenhez passzol. Lekvár, mogyorókrém, tejszínhab, gyümölcsök, mandula, fagyi…mindennel isteni lesz! Mondjuk én a fagyira szavaztam, hiszen felnőtt vagyok, és ebben az a legjobb, hogy bármikor ehetek fagyit. Akkor […] Tovább

Szerettem volna egy kis nyári ízt átmenteni ebbe a fura hűvöskés, de napsütéses őszi időbe. Így hát egy kis eperpürével dobtam fel a klasszikus olasz édességet, a panna cottát. Főtt tejszín, amivel kb. 10 perc munkánk van, aztán csak várni kell, hogy a zselatin megtegye a magáét. Bármilyen gyümölcspürével variálható, kiváló vendégváró desszert.     […] Tovább

Ismét az olaszok zsenialitását csillogtatom meg előttetek. A panna cotta ugyanis egy olasz eredetű desszert, krémes, könnyű, vaníliás, egyszerűen nagyszerű. Szó szerinti fordításban főtt tejszín, ebből következtetve rossz nem lehet, hogyha igazi tejszínt használunk. Márpedig nem is olyan könnyű rendes tejszínt találni a polcokon. Sokszor olvashattátok már a receptjeimnél, hogy legalább 30%-os tejszínt használjatok, és […] Tovább

Ámulattal néztem mindig kiskoromban a különböző parfécsodákat, amikor még csak az Auguszt és a Daubner kínálatát ismertem. Csodaszép, tényleg tortaformájú parfétorták voltak, a legtöbbször 3-4 ízű fagyiből…számomra elképzelhetetlen volt, hogyan lehet ilyen csodát alkotni. Hogy lehet a fagyiból tortát csinálni?! Mivel októberben van a szülinapom, álmodni sem mertem soha szülinapi parfétortáról. Most már persze lehetne […] Tovább

Van az angolban egy kifejezés, aminek még nem találtam meg a magyar megfelelőjét, mert semmi nem adja vissza ugyanazt a jelentést és körítést: comfort food. Étel, ami átmelenget testet-lelket, jóízűen tudunk utána hátradőlni és szunyókálni egyet, vagy megnézni a kedvenc filmünket. És persze az elkészítésével sem kell órákat tölteni a konyhában. Általában ezek olyan igazi […] Tovább

A blog indulása óta várom a pillanatot, amikor megírhatom az egyik kedvenc elméletemet, miszerint is: “A felnőtt lét egyik legjobb része, hogy bármikor ehetünk bármennyi fagyit.” Mit nekünk pont a mondat végére?! Ide felkiáltó jel kell! Gondoljunk csak bele, nincs többé könyörgés a fagyisnál, hogy naaaaa lécci, hadd egyek három gombócot, már nem is fáj […] Tovább

Az éclaire fánkról és viharos kalandunkról már volt szó bővebben itt. Azóta boldogan jelenthetem, hogy soksoksok : 1 -re állunk, én és az éclaire fánk. Anyukámnak nagyon nagy kedvence, mindig kérdezgeti, hogy nem sütöttem-e azt, így az idei Anyák napján mi más lehetett volna az ajándék?! Gondoltam sütök egy tepsi fánkot, meg veszek egy kis […] Tovább

Azaz klafuti. Egy francia eredetű süti, amit hagyományosan cseresznyével, meggyel készítettek. Én már sok gyümölccsel próbáltam (és majd jönnek is még receptek), de ez a kedvencem. Nagymenő páros: eper & rebarbara. Már írtam, hogy szerintem az eperrel minden jó páros, de ez valami kiemelkedően fantasztikus, és légyszi ne kelljen még több superlativust felsorolnom, próbáljátok ki, […] Tovább

Több helyről hallottam már vissza, hogy Oreo-mániás, Oreo-függő, stb vagyok. Jönnek a barátnőim, hogy a kolléganőik valami sütis blogról beszélgettek ebédszünetben, aztán mondták, hogy a csaj amúgy Oreo-függő, és akkor már tudták, hogy kiről van szó a szomszéd asztalnál. 🙂 Amúgy elég szürreális élmény, hogy én itthon a négy fal között sütögetek, irogatok, aztán ezt […] Tovább

Tervezgetem már egy ideje a banános sajttortát, de arra én sem számítottam, hogy ilyen brutális lesz. Igazi hétvégi torta! Tudjátok miért? Mert csak hétvégén van annyi időnk, hogy le tudjuk futni/ugrálni a bevitt kalóriákat.  🙂 A név elejét már elárultam: banán lakozik a tortában. A név másik fele pedig onnan jön, hogy az amerikai receptekben, […] Tovább

Történetünk viharos, olykor drámai: elsőre elsöprő siker (kezdők szerencséje?), aztán szenvedélyes dobálózás a szemetesbe, értetlenkedés. Rá 10 perce újabb siker, nem értem, ugyanígy csináltam az előbb is. Passz. Kis idő elteltével pedig újabb izgulás, mostvajonmilesz, drukkdrukkdrukk, feszült figyelem, és a végén hál’istennek totális siker! Fontos volt a legutóbbi próbálkozás, hiszen ha véletlenül ez nem sikerült […] Tovább

Bár a receptet a véletlen szülte, nagyon megszerettük. Szerintem ez a piskótatekercsek Jimmy Choo-ja és Manolo Blahnik-ja! Retro desszert újragondolva, luxuskiadásban.     Az úgy volt, hogy már napok óta vágytam valami tömény mogyorós cuccra. Jó, persze, ez elég sokszor előfordul velem. Sok-sok ötlet kavargott a fejemben, pohárkrém, keksz, torta…mi legyen? Aztán anyósnakvalóm megkínált egy […] Tovább

Sosem voltam igazán oda érte. Párszor ha kértem ezt cukrászdában. De most karácsonykor rám jött a karácsonyi-íz-láz: dió kell, narancshéj kell, csoki kell, teasüti kell. Így került elő a moszkauer.     Most csináltam először, és ahhoz képest abszolút elégedett vagyok az eredménnyel. Legközelebb kevesebb lisztet rakok bele, és talán úgy jobban elterül, vékonyabb lesz. […] Tovább