A megszokott, könnyed sajttorta, különböző magvakkal rétegezve, rétestésztába bugyolálva. Ezernyi réteg, színes magvakkal megszórva, és aztán még jön az aranyláva: a mézes máz, amitől még inkább lecsúszik ebből a sajttortából 1-2 (3-4…ooops) szelet.
Az egyik kedvenc amerikai oldalamon láttam egy baklavás, kelttésztás sütit, és ekkor csapott belém a villám! Hogy lehet az, hogy még nem sajttortásítottam a baklavát, amikor kb. egy évünk telt azzal a pasimmal, hogy a heti 2-3 tánciskolás este után átmentünk a török gyorsétterembe, és lezártuk az estét egy tejes baklavával. Meg Ati evett mindig a grízes sütiből is, amit egyszerűen azóta sem értek, hogy hogy lehet szeretni. Na mindegy. A török baklavaláz nálam már lecsengett, de Ati azért bele-belecsúszik a diós-mézes csapdába. És talán azt is elárulhatom, hogy a baklava sajttorátba is jól belecsúszott, mert elhaló hangon már csak azzal hívott fel, hogy…öööö…ne csodálkozzak, ha hazaérek, és hiányzik a torta fele (csak egy 18 cm-es forma, huhh), mert ez bizony etette magát. 🙂 Ennél jobb reklám nem nagyon kell a sütinek asszem.
De akinek ez nem volt elég, azt megnyugtatnám, hogy ez a baklava sajttorta egyáltalán nem geil, nem túlédes, és csak annyira csöpög a méztől, amennyire akarjuk. Ugyanis saját magunknak tudjuk adagolni a mézes szirupot a tetejére. Úgyhogy aki szereti a sajttortát, és szereti a diót, mandulát, pisztáciát, az feltétlenül próbálja ki!
Hozzávalók (18 cm-es formához):
1 csomag kész réteslap (az enyémben 8 lap volt, kb. 40×40 cm-esek)
80 g keksz (zabkeksz, vagy Győri édes, vagy bármilyen vajas keksz)
100-150 g dió+mandula+pisztácia vegyesen, durvára vágva, vagy kicsit megdarálva
250 gr mascarpone
1 dl tejföl
70 g cukor
1 zacsi vanillincukor
1 lapos ek. liszt
2 db kisebb tojás
vaj bőven a réteslapok kenéséhez és a kekszmorzsához is (kb. 150g)
A mézes mázhoz:
3 ek. méz + 1 ek. vaj
(Aki kezdő sajttorta téren, az nézze meg ezt a posztot, ott részletesen leírok mindent az elkészítésénél. 
)
(Ha pedig 24-26 cm-es formában szeretnéd csinálni, akkor duplázd meg a mennyiségeket!)
- Nulladik lépésként kicsit méricskélnünk kell. Nézzük meg, hogy mekkora a réteslapunk, hogyan tudjuk kibélelni vele a tortaforma alját úgy, hogy a forma falán is túllógjon kicsit. Az alsó “takaráshoz” nekem 3 nagy lap kellett, félbevágtam őket középen, így 6 téglalappal béleltem ki a forma alját. Nem kell ezt túlkomplikálni, a lényeg, hogy alul rendesen fedjék egymást, képződjön egy viszonylag egységes talaj, amin nem fog áthatolni a sajtkrémréteg!
- Daráljuk meg a kekszet, majd keverjük össze 40 g olvasztott vajjal, hogy megkapjuk a szokásos ‘nedves homok’ állagot. Valamint legyen kéznél kis tálkában a durvára vágott, darált dió-mandula-pisztácia kombó is.
- Most pedig jöhet az, hogy az aljára szánt réteslapokat egyenként megkenjük olvasztott vajjal, és kibéleljük a sütőpapírral bélelt formát. Ha ezzel megvagyunk, szórjuk rá a kekszmorzsát és egy kicsit a magvakból. Tegyük a sütőbe, 165 fokra, 3-5 percre. Nem jó, ha nagyon megpirul a réteslap, ezért figyeljük!
- Amíg ez a különleges alap hűl, keverjük össze a sajtkrémet. A mascarponét elkeverjük a tejföllel, cukorral, vanliás cukorral, liszttel. A végén pedig hozzáadjuk a két tojást, egyenként, egy-két percet keverve velük a masszát, hogy teljesen elvegyüljenek.
- A sajtkrémből egy keveset (két ujjnyit) a kekszrétegre öntünk.
- Vegyük elő újra a réteslapokat, és most akkora darabokat szabjunk, ami pont lefedi a formánkat. Én mondjuk nem szenvedtem a körbevágással, szóval egy kicsit nagyobb négyzet tökéletes. 4 réteg réteslap kell szintelválasztónak. Ezeket is kenjük meg vajjal, majd helyezzük a sajtkrémrétegre. Szórjuk meg darált magvakkal.
- Újabb sajtkrémréteg. Ha szeretnénk még kicsit játszani (mondhatnám, hogy tökölődni, de ezt ugye mindenki szívből csinálja, szóval nyilván élvezzük :p ), megismételhetjük a réteslap-magvak-sajtkrém rétegezést, de ha elég volt, akkor öntsük rá az összes maradék sajtkrémet.
- A tetejére megint réteslap jön, 2-3 réteg, a szokásos vajas kencével. Végre mehet a sütőbe! 160 fokon sütjük 20-30 percig. Ha remegős még a közepe, akkor semmi vész, zárjuk el a sütőt, hagyjuk kihűlni, sőt még egy éjszakázós hűtőzés is jót tesz neki.
- Tálalásnál óvatosan, szívbaj nélkül, gyors mozdulattal szedjük le a formát a sütiről, majd szórjuk meg még magvakkal és locsoljuk meg a mézes öntettel.
Szerintem a karácsonyi asztalnak is csodás dísze lehet egy ilyen torta, de a szürke, téli hétköznapokat is feldobhatjuk vele. Egy-két színes tányér, és máris egy török bazárban találjuk magunkat! 🙂
Gyertek a facebookra is, ahol további tippek, ötletek, vásárlási tanácsok várnak!
Még több sajttorta pedig itt! 😉 Csak győzzetek sütni!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: