Fekete ruha, fehér gallér, belül pedig lágy, vaníliás krém. Ez a franciák apáca fánkja, ami égetett tésztából készül, és csak egy kis odafigyelés kell, hogy az egyszerű fánkokból ilyen előkelő szépségeket varázsoljunk! Megígérem, hogy mindenkinek sikerülni fog!
A fánktörténet előtt azonban szeretnék eloszlatni egy csúnya közhiedelmet, miszerint is a TV öl, butít és nyomorba dönt. Nyilván, ha nullhuszonnégyben a valóság show-k IQ light szereplőit bambuljuk, és néha színesítjük a képet egy kis dél-amerikai megvakultam-de-legalább-előkerült-az-ikertestvérem, sosincs vége teleregénnyel, akkor nem sokat tettünk szellemi felemelkedésünkért. De én hiszem, sőt tapasztalatból mondom, hogy a TV hasznos is lehet. Manapság már mindenféle csatorna elérhető, mindenféle nyelven, és mindenféle “szakosított” műsorokkal, mint pl. kertészkedés, barkácsolás, természeti ismeretterjesztő, stb.
Nekem például nagyon sokat segített a színes doboz számtalan német nyelvű csatornája, amikor gimisként hazajöttem a németországi, nyári kiküldetésből (ez is megérne egy külön posztot attól kezdve, hogy egy hétvége után a szüleim otthagytak egy magyarul egy fikarcnyit sem beszélő, számukra baráti, számomra ismeretlen, német családnál, egészen odáig, hogy egy cukrászdában dolgoztam, és közben a pót-nagyapámmá előlépett Hubert bácsi az ebédek alkalmával megismertetett a német gasztronómia fénypontjaival). Egyrészt nem kellett lemondanom a kint elkezdtett sorozatok folytatásáról, másrészt pedig rengeteget tanultam belőle, ahogy a német-magyar nagyszótárral ültem a kezemben a TV előtt, és böngésztem a szavakat, amiket nem értettem. Aztán szintén a német TV világnak köszönhetően jutottam el a főzős műsorokig, és állítom, hogy konyhai tudásom 60%-a ezen alapszik. Aztán persze kellett a tapasztalat, a saját élmény, és anyukám telefonos segítsége, de bátran állítom, hogy az évek alatt elvégeztem egy szakács-cukrász elméleti alapkurzust a német mesterszakácsok, a tv paprika séfjei, majd Jamie, Gordon, Nigella, Eric és a többi random séf műsorainak köszönhetően.
Szóval a TV-t igenis lehet jó célokra használni! Egy pár hónapja pedig esti imáimba foglalom a Viasat3 programigazgatójának nevét azért, hogy elhozta nekem (na jó, bizos másoknak is) a Sütimester című műsort. Angliában forgatják, évek óta, és a műsor lényege, hogy hobbi cukrászok versenyeznek egymással, miközben két nagy süti guru nézi őket árgus szemekkel. Mivel kint már a hatodik évadot forgatják, abban a nagy szerencsében van részünk itthon, hogy az elmúlt öt évadot egyben lenyomják nekünk. Nagyon szeretem ezt a műsort, mert végre egy olyan, ami csak a sütikről szól! Rengeteg új dologgal találkozom, olyan sütikkel, amiket Angliában biztos minden nagymama elkészít hétvégente az unokáknak, de én még nem is hallottam róluk korábban. Apró trükköket is el lehet lesni, és nagyon jó inspirációs közeg az az 50 perc, amíg megy a műsor.
Mostanra már asszem jogosan jön Tőletek a kérdés, hogy persze-persze, nagyon érdekes a gyerekkorod anekdotáit hallgatni, de hogy jön ez a fánkhoz?! Úgy kérem szépen, hogy a Sütimester forradalmasította az égetett tésztás sütéseimet, ugyanis itt láttam azt a trükköt, hogy a megsült fánkokat ki kell szúrni még melegen, hogy a bennük levő gőz távozhasson. Ezért nem lesz plöttyedt, szottyos (ez mind szakkifejezés, igen) a fánkunk. A második pozitívum az életemben a Sütimesternek köszönhetően pedig maga ez az apácafánk! Láttam már korábban Eric Lanlard műsorában is Religieuse-t (ez az előkelő francia neve az apácafánknak), de ő rózsavízzel készítette, és rózsaszín mázzal borította, szóval nem igazán tudtam összekapcsolni a fánk outfitjét a nevével. Aztán most a műsor egyik zsűrijének, Mary Berrynek hála, megvilágosodtam! Az eredeti religieuse egy nagyobb és egy kisebb égetett tésztás fánk, igazi cukrászkrémmel (főzött vaníliakrém) töltve, csokimázzal borítva, és a találkozásánál tejszínhabbal díszítve! Így nyerik el a kis apácák a cuki rucijukat! 🙂 És ez volt az a pillanat, amikor eldöntöttem, hogy ilyet nekem is kell csinálnom!
És ha végignézitek a képeket, szerintem rájöttök, hogy Nektek is kell ilyet csinálni! 🙂
Hozzávalók
A fánkokhoz:
100 gr vaj
100 gr Rama
200 ml víz
1 csipet só
1 ek. kristálycukor
200 gr liszt
5 db L-es méretű vagy 6 db S, M méretű tojás
Az elején mérjünk ki mindent (máskor nem vagyok ennek a híve, de itt nincs időnk, minden kéznél kell, hogy legyen), és törjük föl a tojásokat egy tálba.
- A vajat, margarint feltesszük a vízzel egy edényben. Amikor gyöngyöződni kezd, tegyük bele a cukrot és egy csipet sót, majd szórjuk bele az összes lisztet és egy fakanállal keverjük el csomómentesre.
- Amikor már kis golyóvá vált a tésztánk, még egy percig hagyjuk a tűzön az edényt és kevergessük, égessük a tésztát. Ezután én át szoktam dobni a tésztát egy nagy műanyagtálba, hogy hűljön egy kicsit, mielőtt hozzákeverem a tojásokat.
- A tojásokhoz én már kézi mixert szoktam használni: egyesével kerülnek bele a tojások, mindig jó alaposan elkeverve.
A tésztát habzsákba töltjük, és az egyik gáztepsire nagyobb halmokat nyomunk, a másikra pedig kisebbeket, így a különböző méretek egyenletesen fognak megsülni. Mindig vegyük figyelembe, hogy a fánkok nagyon megnőnek a sütőben! A tésztahalmok csúcsosodó részeit vizes kézzel simítsuk le! Akkor lesz könnyű dolgunk a fánkok összeállításánál, ha a kis golyók felszíne egyenes, nem rücskös, nem csúcsos, nem nagyon kupolás.
Előmelegített, 180 fokos sütőben sütjük a fánkokat, kb. 20-25 percig, amíg szép, aranybarnák nem lesznek. Mielőtt betolnánk a sütőbe, fröcsköljük meg egy kis vízzel, mert ettől a gőztől fognak majd megemelkedni.
Legutóbbi tanulságom alapján ne tegyük az égetett tésztát légkeveréses sütőbe, legyünk türelmesek, egyszerre csak egy tepsi, alsó-felső sütésen. 😉
Ha kész, és még meleg, de már meg tudjuk fogni, fúrjunk egy lyukat afánkok aljába, és hagyjuk, hogy ott távozzon a gőz! Ehhez a művelethez szuper egy vastagabb hústű, vagy akár egy éles kés.
A cukrászkrémhez:
350 ml tej
150 ml tejszín
75 g cukor
1 vaníliarúd
1 egész tojás
3 tojás sárgája
40 g keményítő
- A tejet és a tejszínt egy edénybe öntjük, majd belekaparjuk a vaníliarúd magjait (az egész rudat is beletehetjük, csak majd vegyük ki belőle), és feltesszük alacsony lángon főni. Mielőtt forrni kezdene, húzzuk le a tűzről.
- Az egész tojást és a tojássárgákat habosra keverjük a cukorral, majd két részletben a keményítőt is hozzáadjuk. Keverjük szép fényesre, csomómentesre.
- Ekkor a tojásos keverékhez adjuk a tejes lötyit, szépen, lassan csurgatva, hogy a tojások ne kapjanak hősokkot. Folyamatosan kevergessük!
- Ezután az egész mehet vissza az edénybe, és irány újból a tűzhely. Itt is folyamatosan kevergetni kell, hogy ne kapjon oda, és ne legyen csomós. Pár perc, és a krém besűrűsödik! Csodálatos állaga lesz!
Amikor hűtjük a krémet, nyomkodjunk a tetejére egy folpack darabot, ezzel megakadályozzuk, hogy “bőr” képződjön a krém tetején.
A csokimázhoz:
150 ml tejszín
200 g étcsoki
- A csokit késsel apró darabokra vágjuk.
- A tejszínt feltesszük melegedni, és mielőtt forrni kezdene, lehúzzuk, és a csokira öntjük. Habverővel, spatulával elkeverjük. Gyönyörű, ahogy az eleinte barnás, zagyva cuccból, egy selymes csokikrém lesz!
- Mielőtt a fánkokat belemártanánk, ezt is ki kell hűteni, de ne annyira, hogy nagyon megdermedjen!
Összeállítás
A kihűlt fánkokat betöltjük a krémmel, ezt a legegyszerűbben egy habzsák segítségével csinálhatjuk.
A fánkokat belemártjuk a csokimázba, hagyjuk kicsit lecsöpögni (de azért maradjon rajta! 🙂 ). Érdemes a nagyobbakkal kezdeni, majd ha azokkal megvagyunk, jöhetnek a kisebbek, és ezeket már egyből pakoljuk is fel a nagyok tetejére.
Ebben a fázisban érdemes beiktatni egy hűtő szünetet. Fél, egy órát pihennek a fánkok a hűtőben, ezalatt a csoki szépen összeragasztja őket.
A végső díszhez pedig szükségünk lesz még 100 ml tejszínre, amit habbá verünk, majd egy csillagcsövű habzsákból a fánkok illesztéséhez nyomjuk, megrajzolva ezzel az apácák gallérját!
Lehet a tetejére is nyomni egy kis habot, cukorkákkal díszíteni, ha ahhoz van kedvünk.
Ugye, hogy nem is olyan bonyolult?! Jó, azt nem mondom, hogy a munkából hazaérve, vacsorafőzés után még álljunk neki ennek, de higgyétek el, megéri a rászánt időt! Isteni! 🙂
Ha tetszett, gyertek a facebook ra is, és meséljétek el, hogy sikerült! Meg azt is, hogy ti mit tanultatok a TV-ből! :p
A végén pedig jöjjön egy kis foodporn…amint látszik, én a kisebb fánkokba kávés krémet raktam, ami csak annyiból áll, hogy a cukrászkrém felébe belekevertem egy jó erős, intenzív ízű espressot! 😉
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: