Sokféle kiskiflivel találkoztam már rövidke életem, ám annál bővebb sütikalandjaim során, de ilyennel még soha! A rugelachnak isteni a tésztája (mondjuk szép is lenne, ha ennyi krémsajt után nem lenne puha, omlós), több napig puha marad, és egyszerre többfélét is készíthetünk belőle!         A rugelach egy zsidó eredetű édesség, bizonyos források szerint […] Tovább

Könnyű, gyorsan elkészíthető puding, ami nem csak egy kocsonyás massza, hanem vannak benne kis gyöngyök is, amikre rá lehet harapni. És most figyeljetek, olyan jön a blogon, ami még nem volt: a cucc kéremszépen, gluténmentes! Ezt pedig még fokozni is tudom azzal, hogy laktózmentes verzióban is készíthető kókusztejjel, például! Gránátalmát szórtam a tetejére, mert szerintem […] Tovább

Imádom ezt a kis fehér golyócskát! Régebben nagyon spéci technikám volt az elfogyasztására: foggal, nyelvvel leszedtem a külsejéről a kókuszos krémet, aztán leharaptam az ostyagolyó egyik felét (lehetőleg nem azt, amelyikben a krém nagy része és a mandula volt), majd maradt a tömény krémes élvezet, egy szem mandulával és egy kis ostyával, csak úgy kísérőnek. […] Tovább

A címe alapján nem nehéz elképzelni, olyan, mintha a Bounty csokit gyúrtuk volna kekszbe. A teljes hasonlósághoz azért nem ártana egy kis csokiba mártani őket (a keksz felét vagy a talpukat), de ehhez ebben a melegben már nem volt türelmem. A sütése nem vészes még nyáron sem, mert gyorsan megsülnek, csak 10 percet töltenek a […] Tovább

Vannak olyan sütemények, amiknek nincs semmi frappáns neve. Nem is néznek ki túl jól. Lássuk be, igazából egy értelmes képet is bazi nehéz csinálni róla. Ez csak szimplán süti.  🙂 Viszont az íze! Na, az mindenért kárpótol. Kellő arányban van a tészta és a gyümölcs, nem nyomja egyik a másikat, tökéletes az összhang.     […] Tovább

Hétvégére jöjjön egy csodás torta, a múlt hétvégéről. Az elmúlt három hónap rengeteg sok munkáját ki kellett már pihennünk (jó, igazából Atinak kellett egy alvásbeutaló valami csöndes helyre:) ), így hosszú hétvégéztünk egyet a Balatonon. Na nem a retro, parti szállás-lángos-pancsolás fajta vakáció volt ez! Aki még nem járt a Káli-medencében, az északi partot ölelő […] Tovább

Ahogy felcsaptam a laptopom, hogy megírjam ezt a bejegyzést, belépett a szobába a pasim, és megkérdezte, hogy megeheti-e a narancsot a konyhaasztalról, vagy az még kell valamihez? Hát ez a szerelem! Tudja a drágám, hogy előbb fotózunk, aztán eszünk. Nem dobjuk ki az összegyűjtött, elsőre feleslegesnek tűnő szalvétákat. Nincsenek egyforma tányéraink, mindegyik másmilyen. Mert én […] Tovább