Ahogy felcsaptam a laptopom, hogy megírjam ezt a bejegyzést, belépett a szobába a pasim, és megkérdezte, hogy megeheti-e a narancsot a konyhaasztalról, vagy az még kell valamihez? Hát ez a szerelem! Tudja a drágám, hogy előbb fotózunk, aztán eszünk. Nem dobjuk ki az összegyűjtött, elsőre feleslegesnek tűnő szalvétákat. Nincsenek egyforma tányéraink, mindegyik másmilyen. Mert én blogolok. És ő segít, amikor csak tud (fotós, fővilágosító, szerkesztő), és velem örül az én kis apróságaimnak! Figyelünk egymásra, támogatjuk egymást, sokat beszélgetünk, nevetünk és persze szeretjük egymást! Nem csak február 14-én, mert azzal elég nehezen húznánk ki a maradék 364 napot, de mégiscsak itt van ez a Valentin nap! Ha pedig most nem is készítjük el a csodás kis szívecskéket, bármikor máskor is meglephetjük vele szeretteinket, biztos, hogy senki nem utasítja vissza! (Aki igen, azzal miért álltunk szóba bármikor is?!)
Itt most 2 in 1 produkció lesz, azaz egyféléből csinálunk kétfélét, gondolva az időhiányosokra, vagy kezdőbb konyhatündérekre, meg azokra is, akik valami nagggyon szépet szeretnének alkotni! 😉
Egy csudafinom kókuszos piskótát csinálunk alapnak, aztán ezt tudjuk variálni kedvünkre!
Hozzávalók a piskótához (egy gáztepsihez):
6 tojás
12 dkg kristálycukor
6 ek. hideg víz
10 dkg liszt
3 ek. kókuszreszelék
Hagyományos vizes piskótát csinálunk, egy kis kókuszreszelékkel turbózva. Először a fehérjét verjük fel a cukor felével, és félretesszük. A 6 sárgáját habosra keverjük a cukor másik felével, majd hozzáadjuk a vizet, végül a lisztet és a kókuszreszeléket. Kicsit ragacsosabb masszánk lesz a szokásosnál, mert több benne a szárazanyag. A piskótatésztát egy sütőpapírral bélelt gáztepsire öntjük (vastagabb piskótarészeket szeretnénk, akkor kisebb tepsit használjunk), és 160 fokon 15 perc alatt megsütjük.
Két óra múlva itt a pasim, és még fel sem öltöztem – avagy kezdő konyhatündéreknek
egy kókuszos piskótalap
eperlekvár
porcukor
Időszűkében vagyunk, de azért kéne valami édesség a vacsi / randi végére. Na ne ilyenkor kezdjünk bele olyan receptekbe, amit még sosem csináltunk, vagy amit a gyakorlottaknak is egy napra saccolnak elkészíteni. Egy piskóta simán megvan, és a híresztelésekkel ellentétben kezdők is bátran belevághatnak. Fél óra telt el és már kivettük a sütőből a piskótát. Amíg hűl, rohanás tusolni, hajatmosni..vagy hát ne legyenek hiú ábrándjaink, a hajmosás nem fog beleférni a 2 órába. 🙂 A kihűlt piskótalapot óvatosan lehúzzuk a sütőpapírról, és egy szaggatóval kis szívecskéket vágunk belőle. Ha nincs ilyen kiszúrónk, akkor rajzoljunk egy szívet, és egy éles késsel vágjuk körbe a sütin. A tetjére kerülő laphoz az egyik szívecske közepéből vágjunk ki egy kisebb szívet. Aztán már semmi más dolgunk nincs, mint egy finom házi eperlekvárral (jó, persze lehet bolti, de akkor húzzunk valami nagyon csini fehérneműt, senki nem fog a lekvár származásával foglalkozni :p ) összeragasztjuk a két piskótát, és meghintjük porcukorral. Számításaim szerint még maradt 45 percünk sminkelni, felöltözni, és elfogadható állapotba hozni a lakást! Hajrá, lávizindíer!
A pasim csak este jön, a vacsi már a sütőben, lakás kitakarítva, itt az egész nap sütni – avagy überspíler vagyok, 2 óra alatt is lenyomom a díszítést
Nem mondom, hogy ez a verzió hűűűdenagyon bonyolult, vagy nehéz, mert nem az. Inkább csak időigényesebb, pepecselős. De szerintem megéri. Olyan szépségesek!
A piskótát a fentiek szerint megsütjük, és szívecskéket vágunk a kihűlt sütiből. Ebben a verzióban már inkább helytálló a minitorta megfogalmazás, hiszen a lapok között van krém, sőt a tetején is, ráadásul díszítve! Tiszta torta formája van! A kókuszos piskótához én a pár napja elkészült citromkrémet választottam tölteléknek, mert szerintem nagyon jól passzolnak. Ha nincs a hűtőben készen, akkor sem kell kétségbe esni, hiszen elég gyorsan elkészíthető, és ha már egy kicsit kihűlt, kenhetjük is a tortalapokat.
A díszítéshez, a torta tetejére egy fehércsokis mascarponekrémet álmodtam meg, mert a citrom-kókusz párost már csak ez tudja még inkább a fellegekbe emelni.
250 gr mascarpone
2 dkg vaj
2 ek. porcukor
1 ek. igazi vaníliával ízesített cukor (vagy egy vaníliarúd magjai)
5 dkg fehércsoki
És most az ombre-díszítés:
A fehércsokit vízgőz fölött megolvasztjuk, félretessszük arra a 2 perce, amíg először a vajat felhabosítjuk a porcukorral egy kézimixer segítségével, aztán ehhez adjuk a mascarponet. Végül jöhet a fehércsoki. Nagyon fontos, hogy a vaj és a mascarpone is szobahőmérsékletű legyen, mert csak így tudnak szépen, selymesen elkeveredni. Ha nem stimmel a hőmérséklet, akkor kicsapódik a krém, apró kis szemcsék lesznek benne. Persze ilyenkor sincs tragédia, előfordul ez (Ez majd legyen egy másik poszt témája, nem akarom a szerelmes napot a gyűlölködő, utálkozó sztorikkal elrontani, amikor a konyhában szentségeltem, mert nem jött össze a krém. Khmmm.). Hát, mitadisten, velem most is ez történt. 🙂 Vízgőz fölé tettem a tálat, amiben összekevertem, és egy kézi habverővel folyamatosan (!) kevergettem, amíg gyönyörű állagú nem lett. Minden elkezd kicsit olvadni a cuccban, és úgy már össze tudnak simulni. Picit hagyjuk hűlni, hogy a díszítéshez jó legyen az állaga. Jöhet a habzsák, a színező. Először a felső sort csináltam meg ( 22-es habzsákcső), aztán a habzsákból visszanyomtam a megmaradt krémet a tálba, és a színezővel (Wilton, gélállagút használtam – ebből fogpiszkáló segítségével adagoltam az árnyalatokat) egy leheletnyi árnyalatot keverek. Újra habzsákba töltöm, és jöhet a következő két sor. Ez így folytatódik, amíg be nem borítottuk a szívet. Én eldobható, nylon habzsákot használtam, és nemes egyszerűséggel, amikor a tálba nyomtam a visszamaradt krémet, jó alaposan kinyomtam, így nem kellett minden színezés után új habzsákot használnom. Amikor egy újabb színt töltünk a habzsákba, az első nyomás mindig a tálba menjen vissza, ne a művünkre, mert abban még lehetnek nyomok az előző árnyalatból. Hűtőben tárolhatjuk, akár egy napig is, de tálalás előtt egy órával tegyük ki a pultra, hogy a krém lágy legyen a tetején.
Most mondja valaki, hogy nem gyönyörűek! 🙂 Eat, bake, love!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: